Segítség! Kamasz a gyerekem!

Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül Az eddigiektől eltérően úgy gondoltam, egy rendhagyó cikket szentelek ennek a témának, mert a minap kezembe került "Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül" c. remek könyve, ami főleg kamaszkorú gyerekek szüleihez szól, mint egy gyakorlati útmutató a hatékony és békés együttéléshez. Sok szülő tragédiaként éli meg, ha kamaszodik a gyereke, pedig egyáltalán nem az. Itt dől el, hogy a kis gyermekünkkel való jókapcsolatunk megmarad-e vagy átvált egy diktátor-fogoly minőségű kapcsolathoz, ami azonban egy olyan eltávolodást eredményezhet, amit nagyon nehéz helyrehozni, ha egyáltalán lehetséges.

A fent említett könyvből idézek és teszek be kapcsolódó videókat is. Biztos vagyok benne, hogy hasznos és nagy segítség lehet ez minden szülőnek és akár kamaszkorú gyereknek is, akik meg akarják érteni ezt a csodálatos és egyben dinamikusan változó időszakot és nem akarják őrületbe kergetni egymást.

 

A kamasz gyerek hazudik

Különösen az a kamasz hazudik, akit otthon faggatnak, aki után nyomoznak a szülei, akinek nem hisznek, akinek kihallgatják telefonbeszélgetését, vagy felbontják a leveleit. Akit így üldöznek, hazudik a maga külön világának védelmében-most születő személyisége védelmében. A szülőnek is nehéz elviselni, hogy valaki növekszik mellette, és már titkai vannak, és nem vele osztja meg. A szülő aggódik, s így lesz nemegyszer a szülő számára is nehéz korszak a kamaszkor. A kamasz legalább két dolgot és két ellentétes dolgot él át egyszerre. Ez a kor a szélsőségek kora. Egyszerre akar mindent, egymással ellentétes dolgokat is. Őszintének lenni, csak az igazat mondani és kutatni és mindent elérni, de azonnal, ha kell, még hazugság árán is.

A kamasz gyerek lusta

A kamaszok fiziológiás -élettani- lustaságáról is szoktak beszélni. Ami egyszerűen azt jelenti, hogy testi, élettani okai is vannak annak, hogy a kamasz lusta. Olyan gyorsan nő, olyan jelentősek a hormonális, idegélettani változások-amelyekről nagyon keveset tudunk tulajdonképpen, bár sokat beszélünk róluk-, hogy megviselik a gyerekeket. A normális kamasz fantáziál, ábrándozik, mereng, és az a jó, hogyha tud fantáziálni és ábrándozni, merengeni. Belső képet készít. Ezt úgy hívják, hogy elaboráció. Ez a latin szó feldolgozást jelent. Ha egy felnőtt egyre idegesebb lesz és esetleg bele is betegszik, akkor a klinikán megtanítják őt újra ábrándozni, belső képeket készíteni. Mert ez igenis: gyógyító hatású. A merengő kamasz mélyen dolgozik, belső pszichikus értelemben.

A kamasz gyerek szemtelen

A kamasz egyszer csak hihetetlenül élesen kezdi látni önmagát és környezetét. Észreveszi a körülötte élő felnőttek tulajdonságait, és szinte kétségbeejtő, hogy szülei úgyszólván szeme láttára zsugorodtak össze mindennapi emberré. Szinte karikatúraszerűen megmondja, amit lát, szüleiről, tanárairól. Ő viszont-a kamasz- kevésbé bírja a kritikát, az ellene irányuló gyors ítélkezést. Néha kíméletlenül kritikus önmagával szemben. Egyik pillanatban súlyos kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Nemegyszer maga is szenved szemtelenségétől, míg másfelől élvezi is.

A kamasz gyerek szerelmes

A kamasz szemtelensége nemegyszer egyfajta kapcsolati forma, szemtelensége útján lép kapcsolatba a felnőttvilággal. Túlzottan érzékeny, folyton megtámadva érzi magát, védekezik. Támadással védekezik. A baráti társaság az a közösség, ahol a kamasz nyílt, kötetlen, bizalmas-ahol nem szemtelen, mert nem védekezik, és nem támad. És hamarosan még egy kapcsolati formát fog keresni, amelyikben először megint csak szemtelen lesz. Először támadó és védekező lesz…Majd ha már tényleg megtalálta, akkor fel tud benne oldódni, és szemtelensége kedvességgé változik át, vagy legalábbis átváltozhat..

Ez pedig a szerelem. Divat és illik is szerelmesnek lenni. Később megérkezik az igazi érzelem is.

A szerelem: ismeret. Olyan mélységű ismeret egy emberről-magamról és a másik emberről-, amilyenben azelőtt ennek az ifjúnak, ennek a kamasznak nem volt része. A barátság az első ilyen tükrözéses ismeret- és a szerelem a második.

Szerelem, szeretet, önszeretet-a kamasz a másik emberben önmagát is keresi, és amikor a másik ember ismeretére tör, magát is meg akarja ismerni. Ki vagyok? és Milyen vagyok? Kivé lehetek? Milyenné lehetek?

 

Íme egy hasznos előadás Vekerdy Tamástól (a további felvételeket következő cikkben teszem közzé):