Miért olyan nehéz segítséget kérni?

Nem könnyű döntés egy ismeretlen, idegen segítségét kérni a magánéletet érintő problémák megoldásához.

Az emberek szeretik a könnyű, gyors megoldásokat, amivel nem kell sokat bajlódni. És ezzel nincs is baj, ha a mosógép hibájáról van szó.

Nehéz szembenézni azzal, hogy ha egy kapcsolat elromlik, nem csak a másik fél felelős érte. A kapcsolatokat mindig ketten rontjuk el, még ha az úgy néz is ki, hogy az a „szemét másik megcsalt, elhagyott, becsapott”.

Nehéz beismerni, hogy én is hibáztam, ez egy nagyon fájdalmas folyamat,  de legalább annyira felszabadító, ha ez megtörténik, és rájövünk, hogy nem állt meg forogni a világ. Innen lehet elkezdeni újraépítkezni, vagy levonni a tanulságot a jövőre.  

A mi kultúránkban nem épült be a gondolkodásunkba, hogy a lelküket is karban kell tartani, ahogy a fogunkat is a fogorvos kezeli, a kocsinkat is szerelőhöz visszük. Ha külső segítőhöz fordulunk, azzal beismerjük, hogy életünk egy területén kudarcot vallottunk, nem tudjuk egyedül megoldani a helyzetet. Sérül a magunkról kialakított kép, sérülékennyé válunk, gyengének látszunk.

Az eddigi tapasztalataim alapján mégis azt tudom tanácsolni, hogy merjenek segítséget kérni, keressék és találják meg azt a személyt, - segítőt, pszichológust, terapeutát, lelkészt, vagy mediátort, akiben megbíznak,- akitől aztán megkapják az Önöknek leghatékonyabb, és legszemélyesebb segítséget.